8. műhelymunka szakmai beszámolója

Pécs adott otthont 2019. március 30. között megrendezett  8. műhelymunka színhelyéül.

Az eseményen az Associata Fidem Egyesület tagjai képviseltették magukat Nagyszalontáról a helyi szakembereken és érdeklődőkön, valamint az Oriens 2000 Alapítvány képviselőin kívül. Szente R. Katalin, a pályázat szakmai vezetőjének köszöntőjét követően Dóri Éva, közművelődési szakember előadásában megismerhettük a helyi kultúra közösségszervezésének módszertanát. Dóri Éva az előadását egy egészen provokatív kérdéssel kezdte:  van-e egyáltalán értelme az ifjúság- illetve közösségfejlesztésnek?

Az előadás végét követő eszmecsere során természetesen arra a válaszra jutottunk, hogy nagyon is van értelme, viszont gyakran nem azok akarják a beavatkozást, fejlesztés, akiket a változás érint. Ezért kiemelten fontos, hogy külön figyelemben részesítsük az alulról jövő kezdeményezéseket. A lehetőségekhez mérten támogassuk is őket, hiszen mégiscsak az adott helyzetben érintettek tudják igazán megfogalmazni, mire is van szükségük valójában. Ahhoz, hogy a kezdeményezés ne csak egy fellángolás legyen, elengedhetetlen, hogy az érintettek, a közösség tagjai felelősnek érezzék magukat annak megvalósulásában. Amint ők is részesei a történéseknek, fontossá válik számukra, hisz kicsit a sajátjuknak érzik.  . Számomra nagyon értékes volt, amikor az előadónk kifejtette a közösségfejlesztés feltételeit. Annak ellenére, hogy kézenfekvőnek tűnnek, kifejezetten érdekes volt így összegyűjtve látni azt, hogy akkor hatékony a közösségfejlesztés, ha együtt, egy helyen, egy időben, közösen munkálkodunk egy közös célért, mert így leszünk mindannyian az eredmény birtokosai. Arra a megállapításra jutottunk, hogy különösen fontos az, hogy a közösségfejlesztésen belül ifjúságfejlesztéssel foglalkozzunk, hiszen ők a jövő generációja, a jövő záloga. Nem tehetjük meg, hogy nem mentoráljuk, segítjük őket. Érdemes megvizsgálni azt, hogy a kulturális intézményhálózat viszont mennyit foglalkozik a fiatalokkal. Sajnos, ha a programok nagy részét megnézzük (főként koncertek) , arra a megállapításra kell jutnunk, azoknak csupán igen alacsony százaléka szólítja meg a kamasz- és fiatalkorúakat. Amennyiben viszont komolyan vesszük az ifjúságfejlesztést, a közösségi tér elhelyezkedése és annak nyitvatartási ideje kulcsfontosságú válik. Az pedig elengedhetetlen, hogy a periférián lévő területeken a kocsmákon kívül alternatív kikapcsolódási lehetőséget és közösségi helyszínt biztosítsunk. Akkor lesz hatékony az ifjúsági munkánk, ha megadjuk azt a fiataloknak, amire szükségük van: lehetőséget, bizalmat, teret és lehetőséget a felelősségvállalásra.

Dóri Éva előadása után Horzsa Gábor, kulturális mediátor következett, aki bemutatta a helyi és környékbeli közösségeket, és azok hatását Pécs városára. Ekkor is megerősítést nyert, hogy az a tendencia tapasztalható, elhalnak a felülről jövő kezdeményezések és a globalizmusban felerősödik a gyökérkeresés,  átfogalmazódik a család fogalma. Most, amikor mindenki kétségbeesetten tartozni akar valahová, nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy elmenjünk a szomszédaink mellett. Nagyban javítana az életkörülményeinken, ha jóban lennénk a környezetünkben élőkkel, részt vennénk közös programokon,melyek során érezhetnénk, valahol számítanak ránk. Horzsa Gábor hangot adott azon meggyőződésének, hogy a közösség nem pénz kérdése. Annál sokkal fontosabb a hozzáállás és a nyitottság. Beszélgettünk még arról is, hogy elengedhetetlen, hogy tudatosítsuk az emberekben a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, hogy azok, akiknek több jutott, szükségesnek érezzék, hogy megosszák másokkal, amijük van. A közösségfejlesztés területén új ismeretek alkalmazására van szükség. Arra, hogy új válaszokat adjunk a társadalom új kérdéseire.

Comments are closed.