Szakmai beszámoló az EFOP-5.2.2-17-2017-00107 azonosítójú “Kulturális intézmények és civil szervezetek szakembereinek együttműködése a fiatalok közéleti szerepvállalásáért” pályázathoz

A 6. műhelymunka és 4. tanulmányút helyszíne Békéscsaba volt.

Az alkalmon partnerünket, a nagyszalontai Fidem Egyesületet Balázs Anita és Kovács István képviselték. A megnyitó után Zsótér Mária közösségfejlesztő, mentálhigiénés szakember előadásából mélyebb betekintést nyerhettünk az ifjúsági munkát érintő együttműködésekbe Békéscsabán, valamint abba, hogy ezen a területen miként zajlik a település hálózatépítése. Megtudhattuk, hogy a magyar népesség csupán 20%-át teszi ki a 15-24 éves korosztály és az előrejelzések szerint ez az arány csak csökkeni fog. Ennek negatív következménye többek között az, hogy így az ifjúság nem tud komoly erőforrássá válni az elöregedő társadalomban. A helyzeten az javíthat, ha három pilléren is változás történik: 1. fejlesztés a fiatalok környezetén, 2. a fiatalok és közösségeik érvényesülésének erősítése,  3. a fiatalok támogatása, ifjúsággal foglalkozók munkájának segítése. Ezt a három pillért viszont csak is együttműködések útján lehet elérni, amelyhez elengedhetetlen, hogy alábbi szempontok figyelembe vétele:az együttműködő partnerek egyenrangúnak kezeljék egymást,

  • közös célokat határozzanak meg,
  • az együttműködés alapját egyértelmű, közösen alkotott alapelvek határozzák meg,
  • nyitottság és közös felelősségvállalás jellemezze a közös munkát, de a kapcsolatok differenciáltak legyenek.
  • cél, hogy a közszolgálati-, a magánszektor és a civil szféra együtt tudjon dolgozni az ifjúság érdekében egymás erősségeit felhasználva és gyengeségeit kompenzálva.

Zsótér Mária előadását követően Szabó Enikő, a „Mi egy Másért” Közhasznú Egyesület szakmai vezetője, az ifjúsági civil szervezetek szemszögéből tartott előadást a különböző párbeszédrendszerekről, melyhez a gyulai ifjúság és annak helyzete adott kiinduló pontot.  Az előadásban elhangzott, hogy az ifjúsági civil szervezetek párbeszéd-partnerei a következő közösségek lehetnek: informális csoportok, önkormányzatok, járások, más civil szervezetek, fiatalok és családtagjaik, oktatási, nevelési, szociális, rendvédelmi és egészségügyi intézmények. A párbeszédhez helyszínt pedig a következő színterek adhatnak: ifjúsági terek, közintézmények, közterek. A párbeszéd céljai ideális esetben a fiatalok érdekképviselete, szabadidős és szakmai rendezvények biztosítása, képzések szervezése, információnyújtás (felvételi, ösztöndíj, kollégium, csereprogramok stb.), tanácsadás, kívülről jövő kezdeményezések segítése. Az előadásokat követő kötetlen eszmecsere alatt mindannyian egyetértettünk abban, hogy elengedhetetlen, hogy intenzívebb párbeszéd alakuljon ki a fiatalok érdekében a különböző helyi, de országos vagy akár határon túli közösségek között, hogy a meglévő együttműködések, partnerkapcsolatok erősödhessenek, illetve újak alakulhassanak ki. Célként fogalmazódott meg az is, hogy semmiképp sem szabad a fiatalokat kizárni ebből a párbeszédből illetve együttműködésből, sőt inkább motiválni kell őket arra, hogy egyre nagyobb lelkesedéssel vegyenek részt benne, és használják ki a számukra adott képviseleti rendszereket (iskolai, városi DÖK, HÖK stb.).

A rendezvényen részt vevők egyetértettek abban, hogy eredményes napot zártunk, amely során  tovább erősödött a partnerek közötti további  együttműködési szándék.

 

Comments are closed.