Siófoki Műhelymunka – Szakmai beszámoló – 2018. augusztus 14.

A műhelymunka során minden a tervezettek szerint zajlott. Az alkalmon a Gordius Plus N. O. szervezet részéről Gabri Rudolf és Gabri Kornélia vettek részt.

A megnyitó után Gabri Rudolf beszélt arról, hogy a felvidéki civil szervezetek hogyan csatlakoznak a kárpát-medencei civil hálózatokba, és hogy ez milyen hatással van a működésükre. Szó volt arról, hogy részben nehézséget jelent az ott munkálkodók számára a régi struktúrák új tartalommal való megtöltése. Nagy mértékben nehezíti a helyzetet a Felvidéken, hogy a különböző szervezeti egységek politikai egységeket jelentenek a természetes egységek helyett, ezért egy-egy programra gyakran több 100 kilométert is kell utaznia a résztvevőknek, annak ellenére, hogy hasonló programon vehetnének részt egy közeli, határon túli településen. A Kárpát-medencében a hálózatokban való működés egyrészt remek kapcsolati tőkét tud nyújtani a résztvevőknek, másrészt pedig a nemzetegyesítésben is szerepe van. Remek példa erre a Rákóczi Szövetség határokon átívelő munkája.

Gabri Rudolf előadását Csonka Ákos bemutatója követte a következő témában: Hálózati kutatások lehetőségei a kulturális szervezetek és intézmények, valamint az ifjúsági korosztályok és közösségeik életében. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa az előadásában részleteket ismertetett a 2016-ban zajlott ifjúságkutatásból. A kutatás mutatóiból jól láthattuk, hogy a korosztály általános problémája a nehezen bevonhatóság, hiszen ezek az évek a lázadásról szólnak a számukra. Felvetődött, hogy vajon a nemzeti kötődéstől való elfordulás is a lázadásnak egy formája-e. Az előadást követő beszélgetés folyamán problémaként merült még fel az, hogy a mai ember nagyon kevés ideig tud örülni – főleg igaz ez a fiatalokra. Általános kortünet, hogy mindig egyre többet, egyre jobbat akarunk, és kevés ideig érezzük magunkat elégedettnek. Szó volt arról is, hogy a mai globális társadalom az individuum hangsúlyozását és megélését támogatja a közösség helyett, így a közösségért, közös ügyekért való felelősségvállalás sem elég erős a fiatalokban. A megoldási javaslatokról beszélgetve felmerült a „bulik”, összejövetelek közösségformáló és összetartó ereje, valamint az, hogy talán hatékony lenne, ha a közügyek olyan csatornákon is megszólalnának, amit a fiatalok is használnak. Így talán sikerülne továbblépni, és nem csak elérni a fiatalokat, hanem aktivitásra is motiválni őket.

Az előadásokat követően helyi fiatalok részvételével egy workshop-ot tartottunk, hiszen a halózatépítés alapfeltétele a személyes kapcsolat. A különböző gyakorlatok által a fiatalok szociális készségeit és képességeit igyekezett fejleszteni Réth Katalin, evangélikus lelkész (a pályázat szakmai vezetője). Reményeink szerint hozzájárultunk ezzel ahhoz, hogy a jövőben talán könnyebben menjen majd számukra a kapcsolatépítés. A résztvevő szakemberek új technikákkal ismerkedhettek meg.

Műhelymunkánkat pedig egy fórumbeszélgetéssel zártuk, amelyen megbeszéltük a felmerülő kérdéseket és tapasztalatcsere zajlott.

Comments are closed.