A pályázat keretében Békéscsabán november 12-én került megrendezésre az első konferencia „Az ifjúságról és az ifjúsági munkáról” címmel. A résztvevők között szerepeltek a külföldi együttműködő partnereink valamint helyi és környékbeli ifjúsággal és ifjúság munkával, közművelődéssel foglalkozó szakemberek.
A konferenciát Szente Béla nyitotta meg, majd Szente R. Katalin köszöntője következett. Ezután érdekesebbnél-érdekesebb előadásokat hallhattunk:
Elsőként Körömi Kitti, pedagógiai szakpszichológus, a serdülők énképéről beszélt. Leszögezte, hogy a szakembereknek egy serdülő életében általában az érzelmi hullámvasutak, válságok idején van különösen nagy szerepe, hiszen a fiatalok értékrendjének formálása nem csak az ő feladatuk, hanem ők csak kiegészítik a család, a kortárs közösség és a pedagógusok munkáját. Körömi Kitti előadásában külön figyelmet szentelt az internet és a közösségi média szerepének és a fiatalokra gyakorolt hatásának. Elmondta, hogy a sok alkalmazás használata nem segít abban, hogy a figyelmüket megosszák, hanem azt csak nagyon gyorsan váltogatják, ami azért veszélyes, mert ha ehhez hozzászoknak, nehezebben köti majd le őket egyetlen dolog. Megtudtuk, hogy annak ellenére, hogy előnyei is vannak az állandó elérhetőségnek, ez mégsem mindig jó. Egyre nehezebbé válik ugyan is leszakadni a rendszerről és „offline” is élvezni az életet. A közösségi média sajnos sok esetben torz képet fest a felhasználókról, leépíti az énképet és így önbizalomhiányhoz vezet, mindamellett, hogy az internet nem engedi a negatív érzések megélését, mert arra senki sem kíváncsi. Mivel a virtuális tér lehetővé teszi az azonnali reakciókat, így kevesebbet kell az érzéseinkkel küzdenünk, így nehezebben is tudjuk értelmezni azokat. Ez később nagyban befolyásolja majd a fiatal generáció konfliktuskezelési és problémamegoldó képességét. Nagyon fontos volt az a megállapítás is, hogy míg az „online” tér könnyedén torzítja, addig az „offline” tér alakítja az egyén személyiségét, ezért kellene azon fáradoznunk, hogy a valódi közösségek megerősödjenek.
Fazekas Anna szociológus az ifjúsági problémákról és a migrációról tartott előadást. Kifejtette, hogy a mostani fiatal generációt a késői önállósodás és a társadalmi érettség hiánya jellemzi. A huszonévesek közül sajnos még mindig sokan a szüleikkel egy kasszán vannak és nem ment még végbe a leválás, az önálló egzisztencia kialakítása, amely értelemszerűen egzisztenciális problémák kialakulásához vezet. Sajnos a statisztikák azt mutatják, hogy minden harmadik fiatal tervezi tanulás vagy munka miatt elhagyni az országot. Ezt a jobb megélhetés reményében tervezik, viszont a családi, baráti kapcsolatok marasztalóak. Ebből is látszik, hogy egy valódi, élő közösségnek abban is hatalmas szerepe van, hogy valaki a külföldre költözés mellett dönt-e. Viszont mindenképp marasztaló lenne, ha sikerülne javítani a konkrét és szubjektív életkörülményeken.
Papp Zoltán mutatott be egy viszonylag új helyi kezdeményezést, a Drótszamár Projektet. A program célja az, hogy társadalmi összefogás által támogassanak rászoruló fiatalokat egy-egy felújított kerékpárral, miközben felhívják a figyelmet a környezettudatosságra és a biztonságos közlekedés fontosságára. Az egyesülethez társadalmi felajánlás által használt kerékpárok érkeznek, amelyet önkéntes fiatalok javítanak meg, hogy majd a rászoruló kortársaik megnyerhessék azokat. A legjobb az egészben, hogy fiatalok segítenek fiataloknak, ezzel is elősegítve a társadalmi felelősségérzet erősödését.
Pikó Tamás, közösségi tér vezető mutatta be a Békéscsabán működő Andrássy Úti Társaskört. Megtudtuk, hogy a közösségi tér kialakításánál fontos volt, hogy a központi, könnyen megközelíthető helyszínen helyezkedjen el. Már a helyszín kialakítása is a fiatalokkal együtt zajlott. Az ő ötleteik valósultak meg, nagy teret engedve a kreativitásnak, így talán még jobban a sajátjuknak érzik a helyet. A cél az, hogy az ifjúsági munka is így történjen: a fiatalokkal a fiatalokért – velük és értük. Nagy előnye a közösségi térnek, hogy ingyen ad helyet különböző programoknak, azzal a feltétellel, hogy a fiatalok ingyen vehessenek részt a programokon (koncert, önvédelmi tanfolyam stb.). Nagyon fontos, hogy az itt dolgozók úgy próbálnak programokat szervezni, hogy folyamatosan jelen vannak a fiatalok között, és felmérik az igényeiket.
Csonka Ákos, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa a hálózati kutatások tükrében arról beszélt, hogy a fiatalokat nem a mélységi, elvont témákkal, hanem az ő nyelvükön, az ő érdeklődési körükben kell megszólítani és bevonni a közösségbe. Az előadó külön hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a fiatalok által használt kommunikációs csatornákat használni és minden lehetőséget kihasználni ahhoz, hogy elérjük és bevonjuk őket a közösségi életbe.
Az előadást követően a projekt keretében készülő disszeminációs kisfilmből került levetítésre egy részlet, amely osztatlan sikert aratott. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint a film remekül szolgálja majd a kitűzött céljainkat és minél szélesebb réteg figyelmét fogja majd a projekt eredményeire irányítani.