A műhelymunka során minden a tervezettek szerint zajlott. Az alkalmon az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületét Pollák Krisztián és Kulcsár Bernadett képviselték.
A megnyitó után Libor Zoltán főtanácsos előadását hallgathattuk meg a helyi társadalomfejlesztés innovatív projektjeiről, majd Szabó Csaba, a Hirös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ Nonprofit Kft. szakmai vezetője számolt be arról, hogy miként is zajlik Kecskeméten az ifjúság- és közösségfejlesztés.
Az előadások után fórumbeszélgetés formájában eszmecsere folyt a hallottakról. Pezsgő beszélgetés alakult ki azokról a kérdésekről, hogy egy településen élők vajon mitől tapasztalhatják meg a társadalmi jól létet, valamint arról, hogy mitől lesz egy város élhető és szerethető. Külön szó esett arról, hogy a helyiek a saját bőrükön tapasztalják meg azt, hogy az iparosodás által megjelenő új munkalehetőségek és stabilabb gazdasági helyzet még nem oldanak meg minden problémát.
Libor Zoltán külön kitért a településen élő roma lakosok helyzetére, ami azért is volt különösen érdekes, mert az eddigi műhelymunkák során nem került elő ez a téma. Kifejtette, hogy véleménye szerint minden településnek célul kellene kitűznie a roma fiatalok felzárkóztatását úgy, hogy lehetőleg minél többen jussanak közülük szakmához, esetleg érettségihez. A jelenlévők osztották Libor Zoltán főtanácsos véleményét.
Szó volt még arról is, hogy sokat elárul egy városról, hogy miként bánik a településen élő nehéz helyzetű, sorsú lakosaival, így főtanácsos úr beszámolt arról, hogy Kecskeméten hogyan zajlik az autista ellátás, és a különböző segítő hálózatok milyen szerepet töltenek be a szociális szférában. Nagyon örültünk annak, hogy úgy ismerhettük meg a kecskeméti ifjúsággal foglalkozó szakembereket, mint akik külön hangsúlyt fektetnek a hátrányos helyzetű, nehéz helyzetben lévő, esetleg rossz társaságba keveredő fiatalok segítésére.
Mint minden településen, Kecskeméten is probléma, hogy a fiatalokat a fővárosi, külföldi tanulmányok után miként hívják vissza a városba. Szabó Csaba szerint kiemelten fontos, hogy egy településnek legyen hosszú távú ifjúsági stratégiája (7-10 év), hiszen aki fiatalokkal foglalkozik, az hosszú távra fektet be, és a munkájának csak későn látja meg a visszacsatolását, ezért elengedhetetlen, hogy hosszú távon gondolkozzunk, még akkor is, ha ezt megnehezíti a világ gyors és folyamatos változása. Vágyként fogalmazódott meg a jelenlévőkben, hogy jó lenne, ha az önkormányzat start-up vállalkozásokat támogatna, és a fiatal családok számára lakhatási kedvezményt biztosítana, hiszen mindkét intézkedés elősegítené, hogy kisebb mértékben vándoroljon el a fiatal generáció.
A kecskemétiek számára elengedhetetlen, hogy az ifjúsági munkához környezeti nevelés is kapcsolódjon, hogy a fiatalok már igen korán megérezzék, és meglássák, hogy felelősek a környezetükért, és tenni is tudnak azért, hogy Földünk élhetőbb hely legyen. A felelősségérzet kialakítását segíti még az is, hogy a városi DÖK tagjainak véleményezési szinten lehetősége van beleszólni az ifjúságot érintő önkormányzati rendeletek meghozatalába.