11. műhelymunka: Szakmai beszámoló – Nyíregyháza, 2019. szeptember 19.

2019. szeptember 19-én került sor a pályázat keretében megvalósuló 11. műhelymunka megrendezésére Nyíregyházán, melynek témája: Párbeszédrendszerek az ifjúsági munkában.

dr. Krizsai Anita, a helyi önkormányzat szociális és köznevelési osztályának vezetője előadásában bemutatta, hogy milyen tevékenységeket folytatnak a helyi ifjúság támogatása és fejlesztése érdekében. Előadásában kitért arra is, hogy nagy kihívásként élik meg a munkában, hogy az ifjúság helyzete folyamatosan olyan gyorsan változik, hogy mire a szakemberek felismerik a változást, talán már késő ahhoz, hogy megfelelően reagáljanak rá mielőtt az újabb változás bekövetkezne. A szakember azt tartja követendőnek, ha egy város nem hosszú távú, hanem rövid távú ifjúsági koncepcióval rendelkezik, amelyet könnyebben tud az ifjúság folyamatosan változó helyzetéhez igazítani. Előadásából megtudhattuk, hogy a nyíregyházi fiatalok az országos átlagnál jobban gyermek- és házasságpártiak, és 2/3-ad részük szeretne továbbtanulni. Emellett viszont sajnos arról is szólni kell, hogy az alkohol-, és drogfogyasztás valamint a dohányzás mértéke meghaladja az országos átlagot. Ilyen számok mellett viszont nem meglepő, hogy a magas-kultúra fogyasztás szinte egyáltalán nem jellemző. Szomorú tapasztalat az is, hogy a helyi fiatalok 70 %-a nem tagja semmilyen közösségnek, így az iskola elvégzése után a kapcsolataik sokszor egészségtelen mértékben beszűkülnek. Nagyon jó gyakorlatnak találjuk azt a megoldást, hogy az ifjúsági koncepciót „lefordítják” a fiatalok nyelvére, így azt könnyedén áttekinthetik, és egyben véleményezhetik az őket érintő kérdéseket. Hasonlóan jó kezdeményezés, hogy a népszerű városi fesztiválokon külön ifjúság utcát alakítanak ki a fiatalok számára. Kiemelt céljuknak tekintik még a fiatalok önállósodásának támogatását, hogy hamarabb kerüljenek ki a „mama hotel”-ből. Ehhez kapcsolódó kiemelten fontos cél a környékbeli tömegközlekedés fejlesztése, hogy a megközeltithetőség nehézkessége miatt ne hagyják el a területet a fiatalok.

Dombóvári Gábor pedig a helyi ifjúsági párbeszédrendszereket mutatta be. Beszélt a diákparlament és az ifjúsági kerekasztal működéséről. A diákparlament elsődleges szerepe, hogy párbeszéd alakuljon ki a DÖK és a döntéshozók között. A diákparlamentben a 8. osztályosok is részt vehetnek, hiszen a következő évben már ők is középiskolások lesznek, így már fiatal korban elkezdődik a felelősségre és a hosszú távú gondolkozásra való nevelés. A diákparlament célja, hogy helyben megvalósítható javaslatok szülessenek. Ilyen volt például az, hogy a város szélén lévő skate-park beköltözött a városba, így az könnyebben elérhető a fiatalok számára. 

Az ifjúsági kerekasztalnak 30-32 ifjúsággal foglalkozó szervezet a tagja. Feladatuk programok szervezése, érdekképviselete valamint civil kontrolt gyakorlása az ifjúsági koncepció alkotói felé. Fontosnak tartom még az előadó azon gondolatát, hogy a fiatalok számára alacsony küszöböt kell a kultúra és a közélet felé biztosítani, hiszen így érzik azt, hogy ez számukra is elérhető és nekik is szól.

A műhelymunka végén a meghívott előadókkal és a részt vevő partnerekkel, szakemberekkel kerekasztal beszélgetés zajlott le, mely az elhangzott kérdések, gondolatok, vélemények alapján igen hasznos volt minden részt vevő számára.

Comments are closed.